|
|
|
Látnivalók
|
|
Csíkszék gazdag építészeti örökségei közül jó néhány gyalogosan is megközelíthető: |
|
|
 |
Szent Péter és Pál plébániatemplom: a Csíki-medence egyik legrégibb egyházi építménye;
A csíksomlyói kegytemplom: a mai barokk templom helyén egykor gótikus templom állt, mely a 17. századi tatár betörések alkalmával sokat károsodott, végül 1802-ben lebontottak. A jelenlegi kegytemplom csodálatos környezetben, a Kis-Somlyó lábánál helyezkedik el. A templom legnagyobb értéke a főoltáron őrzött Mária-szobor. Ez tette híressé a templomot, neki köszönhető a hitélet felvirágzása;
A ferences klastrom épülete: Csíksomlyó szakrális teréhez a kegytemplomon és a rendházon kívül hozzátartozik még három kápolna is, amelyeket a búcsúsok pünkösd ünnepén felkeresnek: a Salvator-, a Szenvedő Jézus- és a Szent Antal-kápolna.
|
|
|
|
Néhány kilométeres körzetben találhatóak a következők: |
|
|
 |
A csíkszeredai Mikó vár;
A csíki erődtemplomok: a csíkdelnei Szent János-templom, a csíkrákosi és csíkkarcfalvi vártemplomok;
A csíkszépvízi örmény templom
„A vulkáni táj egykori működésének öröksége az a rengeteg buzgó, fortyogó, többnyire hideg forrás, a hegy gyomrából bűzös gőzöket eresztő gázkiömlés, amelynek áldásos, gyógyító hatását az ember ősidők óta ismeri. S nemcsak ismeri, hanem használja testi-lelki bajaira. A táj szépsége, a természet elevensége, a természeti erők érzékelhető ereje egyben szakrális élményt is jelent. E vizekbe mártózva, vagy gázferedőzés közben csendben beavatódunk a természet titkaiba. Tisztelet és alázat születik meg bennünka természeti, a teremtett világ iránt, s ez az állapot segít testi bajainak legyőzésében, a gyógyító összetétel mellett.
Nem túlzás, ha azt mondjuk a Kárpát-medence egy nagy gyógymedence. Hideg és meleg vizű gyógyerejű források sokasága tör a felszínre, vagy feltáratlanul várat magára. A Kárpát-medencén belül Székelyföld elsősorban a hideg és a mezotermál gyógyvizekben gazdag. Ezen a vidéken nem
csupán a vizek, hanem a hely testet és lelket felüdítő ereje is hozzájárul a gyógyuláshoz. Hiszen kit nem indít csodálatra a természet, a táj gazdagsága, az ember tevékenységével áthatott természet szépsége! Európán belül a hely szellemével összhangban lévő, a tájban élő közösség által művelt kultúrtáj talán még mai napig itt őrződött meg leginkább. Itt még elemi erővel átélhető a természet ereje, szentsége.”
(Herczeg Ágnes – Jánosi Csaba)
|
|
|
 |
A csíksomlyói borvíz: „E jeles savanyúvíz kimondhatatlan áldás… a csíksomlyói intézetek növendékeire, és évenként többször, különösen Pünkösdkor, Mária nevenapján s más alkalmakkor nagy számban összesereglő búcsújáró hívekre nézve.” (Vitos Mózes, 1894) A bő forrás vizét egy csatorna a mintegy 20 m-re lévő „uszodába” vezette, melyet 1860–62-ben főtisztelendő Horváth Károly, az akkori csíksomlyói gimnázium igazgatója ásatott ki a régi, bűzhödt kenderáztató tavacska helyén. Védőkerítést is húzatott köréje. E helyet a diákok hamarosan „borvízkert” néven kezdték emlegetni és oda jártak sportolni. Tőle nem messze, a ferencesek kaszálóján volt egy jól karbantartott és bekerített másik borvízmedence is. Ez volt a tulajdonképpeni „barátok feredeje”. S habár az eltelt több mint 150 év alatt minden elenyészett a Mária-forráson kívül, a 2006 augusztusában felújított borvízfürdő visszakapta régi nevét.
|
|
|
 |
Borvízutak Csíkban
– Érintett települések: Csíkszentkirály – Csíkszentimre – (Csíkszentsimon, Csíkcsatószeg, Csíkverebes, Nagytusnád határa) – Újtusnád. Látnivalók: Szeredai-borvízfürdő; Zsögödürdő; Bors-fürdő és Borsáros rétláp (Csíkszentkirály határában); Taplocatő és Honcsok vizenyős rétek (Csíkszentsimon határában); Csemő és Besső Égés, valamint Benesrétláp (Csíkverebes határában); újtusnádi borvízpalackozó, borvizes rét; /kitérővel/ Bátordi borvíz; Nádas-fürdő. A szakasz hossza: 26 km.
– Érintett települések: Csíkszereda – Csíkszentkirály – Csíkszentimre – Csíkszentsimon – Csíkcsatószeg – Csíkverebes – Nagytusnád. Látnivalók: Nagy Imre galéria (Zsögöd); Bors-fürdő és Borsáros rétláp valamint két borvízpalackozó (Csíkszentkirály határában); Henterkúria és Henterek síremlékei (Csíkszentimre terültén); Endes-kúria (Csíkszentsimon területén); borvizet öntő csíkcsatószegi artézi szonda; baglyos borvízcsorgó és Borvízmúzeum (Nagytusnád központjában). A szakasz hossza: 22 km.
– Kiinduló pont: a csíkszentkirályi román templom elől indul az út a Nagyos-patak völgyébe. Érintett települések: Csíkszentkirály Látnivalók: Lucs tőzegláp; Szentimrei Büdös-fürdő. A szakasz hossza: 15 km.
|
|
|
 |
Pünkösdi búcsú
Csíksomlyó búcsújáróhely jellegét az adja meg, hogy már a XV. században virágzik a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében. A környék népe Mária-ünnepeken Somlyón gyűlt össze. 1444 óta megszakítás nélkül tart a zarándoklat Csíksomlyóra, Szűz Mária tiszteletére. 1567-ben újabb fordulat következett be a búcsújárásban. A hitújítás korában János Zsigmond erdélyi fejedelem haddal akarta a színtiszta katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe István gyergyóalfalvi plébános vezetésével fegyvert fogott hitének védelmére. A csata diadallal végződött. A győztesek nyírfaágakkal ékesítették fel lobogóikat és úgy vonultak le a Hargitáról. Ennek a történelmi eseménynek emlékére fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben, pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt az ősi hagyományt őrzi és folytatja a mai napig Mária népe.
|
|
|
 |
Ezer Székely Leány Napja
1931-ben rendezik meg először az Ezer Székely Lány Napját. Domokos Pál Péter indítványozására a rendezvénynek kiemelten tradíció-megőrző jellege van. A rendezvényt a kommunista rezsim – mint minden hasonló identitás-erősítő ünnepélyt – betiltja. Az 1990-ben újraéledő rendezvény és a kapcsolódó mozgalom ismételten felvállalja a tradíció-ápolás szerep és feladatkörét. Az ünnepélyt megelőző szentmise után tradicionális népviseletbe öltözött fiatalok sokasága lepi el a csíksomlyói nyerget a hagyományok seregszemléjére készülve. A néptánc, népzene és népviselet ünnepét déltájban lovaglóverseny nyitja meg, mely Csíki-medence legjobb lovasait hívja sorompói közé. A szerencsés nyertes egy szép csikóval térhet haza. A továbbiakban néptánccsoportok szórakoztatják az egybegyűlteket.
|
|
|
|
|
